1. A tisztatér tervezésére vonatkozó vonatkozó irányelvek és irányelvek
A tisztatér kialakításának meg kell valósítania a vonatkozó nemzeti politikákat és irányelveket, és meg kell felelnie olyan követelményeknek, mint a technológiai fejlődés, a gazdasági racionalitás, a biztonság és az alkalmazás, a minőségbiztosítás, a megőrzés és a környezetvédelem. A tisztatér kialakításának meg kell teremtenie a szükséges feltételeket az építkezéshez, a telepítéshez, a teszteléshez, a karbantartás irányításához és a biztonságos üzemeltetéshez, és meg kell felelnie a hatályos nemzeti szabványok és előírások vonatkozó követelményeinek.
2. Általános tiszta szoba kialakítása
(1). A tisztaszoba helyét az igények, gazdaságosság stb. alapján kell meghatározni. Alacsonyabb légköri porkoncentrációjú és jobb természeti környezettel rendelkező területen kell lennie; távol kell lennie a vasutaktól, dokkoktól, repülőterektől, közlekedési artériáktól, és a súlyos légszennyezettségű, vibrációs vagy zajos területeket, például gyárakat és raktárakat, amelyek nagy mennyiségű port és káros gázokat bocsátanak ki, a gyár területén kell elhelyezni. ahol tiszta a környezet, és ahol az emberek és áruk áramlása nem vagy ritkán keresztezi egymást (konkrét hivatkozás: tisztatér tervezési terv)
(2). Ha a tisztatér szél felőli oldalán kémény van, ahol a szél maximális frekvenciájú, a tisztaszoba és a kémény közötti vízszintes távolság nem lehet kisebb, mint a kémény magasságának 12-szerese, valamint a tisztaszoba és a kémény közötti távolság. a fő közlekedési út nem lehet kevesebb 50 méternél.
(3). A zöldítést a tisztatéri épület környékén kell elvégezni. Gyep ültethető, a légköri porkoncentrációt nem károsító fák ültethetők, zöldfelület alakítható ki. A tűzoltási műveleteket azonban nem szabad akadályozni.
3. A tiszta helyiség zajszintjének meg kell felelnie a következő követelményeknek:
(1). A dinamikus tesztelés során a zajszint a tiszta műhelyben nem haladhatja meg a 65 dB(A) értéket.
(2). A levegőállapot-teszt során a turbulens áramlású tisztatér zajszintje nem lehet több 58 dB(A)-nál, a lamináris áramlású tisztatér zajszintje pedig nem haladhatja meg a 60 dB(A) értéket.
(3.) A tisztatér vízszintes és keresztmetszeti elrendezésénél figyelembe kell venni a zajszabályozás követelményeit. A burkolat szerkezetének jó hangszigetelő képességgel kell rendelkeznie, és az egyes részek hangszigetelési mennyiségének hasonlónak kell lennie. A tiszta helyiségben lévő különféle berendezésekhez alacsony zajszintű termékeket kell használni. Azon berendezéseknél, amelyek kisugárzott zaja meghaladja a tisztatér megengedett értékét, speciális hangszigetelő berendezéseket (például hangszigetelő helyiségek, hangszigetelő burkolatok stb.) kell beépíteni.
(4). Ha a megtisztított légkondicionáló rendszer zaja meghaladja a megengedett értéket, olyan szabályozási intézkedéseket kell tenni, mint a hangszigetelés, a zajcsökkentés és a hangrezgés szigetelés. A tiszta műhely kipufogórendszerét a baleseti kipufogógázon kívül úgy kell kialakítani, hogy csökkentse a zajt. A tisztatér zajcsökkentő kialakításánál figyelembe kell venni a termelési környezet levegőtisztasági követelményeit, és a tisztatér tisztítási körülményeit a zajszabályozás nem befolyásolhatja.
4. Rezgésszabályozás tiszta helyiségben
(1). A tisztatérben és a környező segédállomásokon, valamint a tisztatérbe vezető csővezetékeken erős vibrációjú berendezéseknél (beleértve a vízszivattyúkat stb.) aktív rezgésszigetelő intézkedéseket kell tenni.
(2). A tisztatéren belüli és kívüli különböző vibrációs forrásokat meg kell mérni a tisztatérre gyakorolt átfogó rezgéshatásuk szempontjából. Ha a körülmények korlátozzák, a tapasztalatok alapján az átfogó rezgéshatás is értékelhető. Össze kell hasonlítani a precíziós berendezések és precíziós műszerek megengedett környezeti rezgésértékeivel a szükséges rezgésszigetelési intézkedések meghatározásához. A precíziós berendezésekre és precíziós műszerekre vonatkozó rezgésszigetelési intézkedéseknek figyelembe kell venniük az olyan követelményeket, mint a vibráció mértékének csökkentése és a levegőáramlás ésszerű megszervezése a tiszta helyiségben. Légrugós rezgésszigetelő talapzat használatakor a levegőforrást úgy kell feldolgozni, hogy az elérje a tiszta helyiség levegőtisztasági szintjét.
5. Tisztatér-építési követelmények
(1). A tisztatér beépítési tervének és térbeli elrendezésének megfelelő rugalmassággal kell rendelkeznie. A tisztatér fő szerkezete ne használjon belső fali teherhordást. A tisztaszoba magasságát a hálómagasság szabályozza, aminek a 100 milliméteres alapmoduluson kell alapulnia. A tisztaszoba fő szerkezetének tartóssága összhangban van a beltéri felszereltség és dekoráció szintjével, tűzvédelmi, hőmérsékleti alakváltozás-szabályozással és egyenetlen süllyedési tulajdonságokkal kell rendelkeznie (a szeizmikus területeknek meg kell felelniük a szeizmikus tervezési előírásoknak).
(2). A gyárépületben lévő deformációs hézagoknak kerülniük kell a tiszta helyiségen való áthaladást. Ha a visszatérő légcsatornát és egyéb csővezetékeket rejtetten kell fektetni, műszaki félemeleteket, műszaki alagutakat vagy árkokat kell kialakítani; amikor a szélső rétegeken átmenő függőleges csővezetékeket rejtetten kell fektetni, műszaki aknákat kell felállítani. Az átfogó gyárak esetében, amelyek általános termelést és tiszta termelést is folytatnak, az épület kialakításának és szerkezetének el kell kerülnie a tiszta termelésre gyakorolt káros hatásokat az emberáramlás, a logisztikai szállítás és a tűzmegelőzés szempontjából.
6. Tisztatéri személyzet tisztító és anyagtisztító létesítmények
(1). Tisztatérben kell kialakítani a személyzeti és anyagtisztítási helyiségeket, helyiségeket, igény szerint pedig a nappali és egyéb helyiségeket. A személyzet tisztítására szolgáló helyiségeknek tartalmazniuk kell esőfelszerelés-tároló helyiségeket, vezetői helyiségeket, cipő öltözőket, kabáttároló helyiségeket, mosdókat, tiszta munkaruha helyiségeket és levegőfúvós zuhanyzókat. Igény szerint kialakíthatók nappali helyiségek, például WC-k, zuhanyzók és társalgók, valamint egyéb helyiségek, például munkaruha mosók és szárítók.
(2). A tisztatér berendezési és anyagbe- és kijáratait a berendezések, anyagok jellegének, alakjának megfelelően anyagtisztító helyiségekkel, létesítményekkel kell ellátni. Az anyagtisztító helyiség elrendezésének meg kell akadályoznia a tisztított anyagok szennyeződését az átviteli folyamat során.
7. Tűzmegelőzés és evakuálás tiszta helyiségben
(1). A tisztatér tűzállósági fokozata nem lehet alacsonyabb a 2-es szintnél. A mennyezet anyaga nem éghető és tűzállósági határa nem lehet kevesebb 0,25 óránál. A tiszta helyiségben működő általános gyártóműhelyek tűzveszélyessége osztályozható.
(2). A tiszta helyiségben egyszintes gyárakat kell használni. A tűzfal helyiség maximálisan megengedhető területe egyszintes üzemépületnél 3000 négyzetméter, többszintes üzemépületnél 2000 négyzetméter. A mennyezetnek és a falpaneleknek (beleértve a belső töltőanyagokat is) nem éghetőnek kell lenniük.
(3). A tűzvédelmi területen lévő átfogó gyárépületben nem éghető válaszfalat kell felállítani a tiszta termelési terület és az általános termelési terület közötti terület lezárására. A válaszfalak és a hozzájuk tartozó tetők tűzállósági határa nem lehet kevesebb 1 óránál, a válaszfalakon lévő ajtók és ablakok tűzállósági határa pedig nem lehet kevesebb 0,6 óránál. A válaszfalakon vagy mennyezeten áthaladó csövek körüli üregeket nem éghető anyagokkal kell szorosan megtömni.
(4). A műszaki akna fala nem éghető, tűzállósági határa nem lehet kevesebb 1 óránál. Az aknafalon lévő ellenőrző ajtó tűzállósági határa nem lehet kevesebb 0,6 óránál; az aknában minden emeleten vagy egymástól egy emeleten a padló tűzállósági határértékének megfelelő nem éghető testeket kell használni vízszintes tűzelválasztásként; a vízszintes tűzelválasztón áthaladó csővezetékek körül A hézagokat szorosan ki kell tölteni nem éghető anyagokkal.
(5). A biztonsági kijáratok száma minden egyes termelési szintre, minden tűzvédelmi zónára vagy tiszta helyiség tiszta területére nem lehet kevesebb kettőnél. A tiszta helyiségben a színeknek világosnak és lágynak kell lenniük. Az egyes beltéri felületi anyagok fényvisszaverési együtthatója mennyezet és falak esetén 0,6-0,8 legyen; 0,15-0,35 a talajra.
Feladás időpontja: 2024-06-06