A tisztatéri tesztelés általában a következőket foglalja magában: tisztatéri környezeti osztályozás, mérnöki átvételi tesztelés, beleértve az élelmiszereket, egészségügyi termékeket, kozmetikumokat, palackozott vizet, tejtermelő műhelyt, elektronikai termékgyártó műhelyt, GMP műhelyt, kórházi műtőt, állatlaboratóriumot, biológiai biztonsági laboratóriumokat, biológiai biztonsági szekrényeket, tiszta padokat, pormentes műhelyeket, steril műhelyeket stb.
Tisztaszobai tesztelés tartalma: légsebesség és légmennyiség, légcserék száma, hőmérséklet és páratartalom, nyomáskülönbség, lebegő porrészecskék, lebegő baktériumok, leülepedett baktériumok, zaj, megvilágítás stb. A részletekért kérjük, olvassa el a tisztaszobai tesztelésre vonatkozó vonatkozó szabványokat.
A tiszta helyiségek érzékelésének egyértelműen azonosítania kell azok foglaltsági állapotát. A különböző állapotok eltérő vizsgálati eredményeket eredményeznek. A „Tiszta helyiségek tervezési szabályzata” (GB 50073-2001) szerint a tiszta helyiségek vizsgálata három állapotra oszlik: üres állapot, statikus állapot és dinamikus állapot.
(1) Üres állapot: A létesítmény felépült, minden energia csatlakoztatva van és működik, de nincsenek termelőberendezések, anyagok és személyzet.
(2) A statikus állapot kiépült, a gyártóberendezések telepítve vannak, és a tulajdonos és a beszállító megállapodása szerint működnek, de nincsenek termelési személyzet.
(3) A dinamikus állapot meghatározott állapotban működik, meghatározott személyzet van jelen, és egy előre egyeztetett állapotban végez munkát.
1. Légsebesség, légmennyiség és légcserék száma
A tiszta helyiségek és tiszta területek tisztaságát elsősorban a helyiségben keletkező részecskék kiszorítására és hígítására elegendő mennyiségű tiszta levegő bejuttatásával érik el. Ezért nagyon fontos a tiszta helyiségek vagy tiszta létesítmények levegőellátásának mennyiségének, átlagos szélsebességének, levegőellátásának egyenletességének, légáramlási irányának és áramlási mintázatának mérése.
A tisztaszobai projektek befejezési átvételéhez hazám „Tisztaszobai Építési és Átvételi Előírások” (JGJ 71-1990) egyértelműen előírja, hogy a tesztelést és a beállítást üres vagy statikus állapotban kell elvégezni. Ez a szabályozás lehetővé teszi a projekt minőségének időszerűbb és objektívebb értékelését, valamint elkerülhetővé teszi a projekt lezárásával kapcsolatos vitákat a dinamikus eredmények ütemterv szerinti el nem érése miatt.
A tényleges befejezési ellenőrzés során a statikus körülmények gyakoriak, az üres állapotok pedig ritkák. Mivel a tisztatérben lévő technológiai berendezések egy részét előre a helyén kell tartani. A tisztasági vizsgálat előtt a technológiai berendezéseket gondosan le kell törölni, hogy elkerüljük a vizsgálati adatok befolyásolását. A 2011. február 1-jén végrehajtott "Tisztatéri Építési és Átvételi Specifikációk" (GB50591-2010) előírásai konkrétabbak: "16.1.2 A tisztatér foglaltsági állapota az ellenőrzés során a következőképpen oszlik meg: a mérnöki beállítási vizsgálathoz üresnek kell lennie, a projekt elfogadásához szükséges ellenőrzésnek és napi rutinellenőrzésnek üresnek vagy statikusnak kell lennie, míg a használatbavételhez szükséges ellenőrzésnek és felügyeletnek dinamikusnak kell lennie. Szükség esetén az ellenőrzési állapot az építő (felhasználó) és az ellenőrző fél közötti tárgyalás útján is meghatározható."
Az irányított áramlás főként a tiszta légáramlásra támaszkodik, amely a helyiségben és a területen lévő szennyezett levegőt tolja és kiszorítja, így fenntartva a helyiség és a terület tisztaságát. Ezért a levegőellátási szakasz szélsebessége és egyenletessége fontos paraméterek, amelyek befolyásolják a tisztaságot. A nagyobb és egyenletesebb keresztmetszeti szélsebesség gyorsabban és hatékonyabban távolíthatja el a beltéri folyamatok során keletkező szennyező anyagokat, ezért ezekre a tisztatéri tesztelési tételekre összpontosítunk elsősorban.
A nem egyirányú áramlás főként a beáramló tiszta levegőre támaszkodik, hogy hígítsa és hígítsa a helyiségben és a területen lévő szennyező anyagokat a tisztaság fenntartása érdekében. Az eredmények azt mutatják, hogy minél nagyobb a légcsere száma és az ésszerű légáramlási minta, annál jobb a hígítási hatás. Ezért a nem egyfázisú áramlású tiszta helyiségekben és tiszta területeken a levegőellátás mennyisége és a megfelelő légcsere olyan légáramlási tesztelemek, amelyek nagy figyelmet kaptak.
2. Hőmérséklet és páratartalom
A tiszta helyiségekben vagy tiszta műhelyekben végzett hőmérséklet- és páratartalom-mérés általában két szintre osztható: általános tesztelés és átfogó tesztelés. Az üres állapotban végzett átvételi teszt a következő osztályhoz alkalmasabb; a statikus vagy dinamikus állapotban végzett átfogó teljesítményteszt a következő osztályhoz alkalmasabb. Ez a fajta teszt olyan esetekben alkalmas, amikor szigorúak a hőmérsékletre és páratartalomra vonatkozó követelmények.
Ezt a tesztet a légáramlás egyenletességének vizsgálata és a légkondicionáló rendszer beállítása után végzik el. A tesztidőszak alatt a légkondicionáló rendszer jól működött, és a különböző körülmények stabilizálódtak. Legalább minden páratartalom-szabályozási zónába fel kell szerelni egy páratartalom-érzékelőt, és elegendő stabilizációs időt kell biztosítani az érzékelőnek. A mérés megkezdése előtt a mérésnek alkalmasnak kell lennie a tényleges használatra, amíg az érzékelő stabil nem lesz. A mérési időnek több mint 5 percnek kell lennie.
3. Nyomáskülönbség
Ez a fajta vizsgálat annak ellenőrzésére szolgál, hogy a berendezés képes-e fenntartani egy bizonyos nyomáskülönbséget a kész létesítmény és a környező környezet, valamint a létesítmény minden egyes tere között. Ez az érzékelés mindhárom foglaltsági állapotra vonatkozik. Ez a vizsgálat elengedhetetlen. A nyomáskülönbség érzékelését minden ajtó zárt állapotában kell elvégezni, a nagy nyomástól az alacsony nyomásig, a belső, a kültértől elkülönülő helyiségből kiindulva, majd sorban kifelé haladva. A különböző kategóriájú, egymással összekötött lyukakkal rendelkező tisztaszobákban csak ésszerű légáramlási irányok vannak a bejáratoknál.
Nyomáskülönbség-vizsgálati követelmények:
(1) Amikor a tiszta területen lévő összes ajtót be kell zárni, meg kell mérni a statikus nyomáskülönbséget.
(2) Egy tiszta helyiségben haladjon a tisztaságtól az alacsony tisztaságig, amíg olyan helyiséget nem észlel, ahonnan közvetlenül ki lehet jutni a kültérre.
(3) Ha nincs légáramlás a helyiségben, a mérőcső száját bármilyen helyzetbe kell állítani, és a mérőcső szájfelületének párhuzamosnak kell lennie a légáramlás irányával.
(4) A mért és rögzített adatoknak 1,0 Pa pontosságúnak kell lenniük.
Nyomáskülönbség-érzékelés lépései:
(1) Csukja be az összes ajtót.
(2) Differenciálnyomásmérővel mérje meg a nyomáskülönbséget az egyes tisztaszobák, a tisztaszoba folyosói, valamint a folyosó és a külvilág között.
(3) Minden adatot rögzíteni kell.
Nyomáskülönbség szabványkövetelmények:
(1) A tiszta helyiségek vagy különböző szinteken lévő tiszta területek és a nem tiszta helyiségek (területek) közötti statikus nyomáskülönbségnek több mint 5 Pa-nak kell lennie.
(2) A tiszta szoba (terület) és a szabad levegő közötti statikus nyomáskülönbségnek több mint 10 Pa-nak kell lennie.
(3) Az ISO 5-nél (100-as osztály) szigorúbb levegőtisztasági szintű, egyirányú áramlású tisztaszobák esetében az ajtó kinyitásakor a beltéri munkafelületen az ajtón belül 0,6 m-rel mért porkoncentrációnak alacsonyabbnak kell lennie, mint a megfelelő szint porkoncentrációs határértéke.
(4) Ha a fenti szabványkövetelmények nem teljesülnek, a friss levegő és a kipufogó levegő mennyiségét újra kell állítani, amíg megfelelővé nem válik.
4. Szuszpendált részecskék
(1) A beltéri tesztelőknek tiszta ruhát kell viselniük, és két főnél kisebb létszámúaknak kell lenniük. A tesztpont szél felőli oldalán, a tesztponttól távol kell elhelyezkedniük. A tesztpontok cseréjekor könnyedén kell mozogniuk, hogy elkerüljék a személyzet beltéri tisztaságra gyakorolt fokozott zavarását.
(2) A berendezést a kalibrációs időszakon belül kell használni.
(3) A berendezést a vizsgálat előtt és után is ellenőrizni kell.
(4) Az egyirányú áramlási területen a kiválasztott mintavevő szondának a dinamikus mintavétel közelében kell lennie, és a mintavevő szondába belépő levegő sebessége és a mintázott levegő sebessége közötti eltérésnek kevesebbnek kell lennie, mint 20%. Ha ez nem történik meg, a mintavételi nyílásnak a levegő áramlásának fő irányába kell néznie. Nem egyirányú áramlású mintavételi pontok esetén a mintavételi nyílásnak függőlegesen felfelé kell állnia.
(5) A mintavételi nyílástól a porszemcse-számláló érzékelőig tartó összekötő csőnek a lehető legrövidebbnek kell lennie.
5. Lebegő baktériumok
Az alacsonyan elhelyezkedő mintavételi pontok száma megegyezik a lebegő részecske mintavételi pontok számával. A munkaterületen a mérési pontok körülbelül 0,8-1,2 m-rel a talaj felett helyezkednek el. A levegőellátó kimeneteknél található mérési pontok körülbelül 30 cm-re vannak a levegőellátó felülettől. Mérési pontok adhatók hozzá a kulcsfontosságú berendezéseknél vagy a kulcsfontosságú munkatevékenységi tartományokban. Minden mintavételi pontból általában egyszer vesznek mintát.
6. Letelepedett baktériumok
Dolgozzon 0,8-1,2 m távolságban a talajtól. Helyezze az előkészített Petri-csészét a mintavételi pontra. Nyissa ki a Petri-csésze fedelét. A megadott idő elteltével fedje le újra a Petri-csészét. Helyezze a Petri-csészét állandó hőmérsékletű inkubátorba a tenyésztéshez. A szükséges idő 48 óra, minden tételnél kontrollvizsgálatot kell végezni a táptalaj szennyeződésének ellenőrzésére.
7. Zaj
Ha a mérési magasság körülbelül 1,2 méter a talajtól, és a tisztaszoba területe 15 négyzetméteren belül van, akkor csak egy pontot lehet megmérni a szoba közepén; ha a terület nagyobb, mint 15 négyzetméter, akkor négy átlós pontot is meg kell mérni, egyet 1 pontra az oldalfaltól, a mérési pontokat minden sarok felé nézve.
8. Megvilágítás
A mérési pont felülete körülbelül 0,8 méterre van a talajtól, és a pontok 2 méter távolságra vannak egymástól. 30 négyzetméteren belüli szobák esetén a mérési pontok 0,5 méterre vannak az oldalfaltól. 30 négyzetméternél nagyobb szobák esetén a mérési pontok 1 méterre vannak a faltól.
Közzététel ideje: 2023. szeptember 14.