Egy kórházi tisztaszobát kiszolgáló légkondicionáló rendszer gépházának helyét több tényező átfogó értékelésével kell meghatározni. A döntést két alapelvnek – a közelségnek és az elszigeteltségnek – kell vezérelnie. A gépházat a lehető legközelebb kell elhelyezni a tiszta zónákhoz (például műtők, intenzív osztályok, steril feldolgozó területek), hogy minimalizáljuk a befúvó és elszívó légcsatornák hosszát. Ez segít csökkenteni a légellenállást és az energiafogyasztást, fenntartani a megfelelő terminál légnyomást és a rendszer hatékonyságát, valamint megtakarítani az építési költségeket. Ezenkívül a helyiséget hatékonyan el kell szigetelni, hogy megakadályozzuk a rezgések, a zaj és a por beszivárgását, amelyek veszélyeztethetik a kórházi tisztaszoba szabályozott környezetét.
A valós esettanulmányok tovább hangsúlyozzák a HVAC-berendezések megfelelő elhelyezésének fontosságát a helyiségben. PéldáulUSA gyógyszeripari tisztaszoba projekt, kétkonténeres ISO 8 moduláris kialakítással, ésLettország elektronikus tisztaszoba projekt, amelyek sikeresen telepítve vannak egy meglévő épületszerkezetbe, mindkettő jól mutatja, hogy a gondos HVAC-elrendezés és a szigeteléstervezés mennyire elengedhetetlen a hatékony, kiváló minőségű tisztatéri környezet megteremtéséhez.
1. A közelség elve
Egy kórházi tisztatér esetében a berendezést tartalmazó helyiségnek (a ventilátorok, légkezelő egységek, szivattyúk stb. elhelyezése) a lehető legközelebb kell lennie a tiszta zónákhoz (például műtőszobák, intenzív osztályok, steril laboratóriumok). A rövidebb csővezetékek csökkentik a nyomásveszteséget, az energiafogyasztást, és segítenek fenntartani az állandó légáramlást és tisztasági szintet a terminál kimeneteinél. Ezek az előnyök javítják a rendszer teljesítményét és csökkentik az üzemeltetési költségeket – ami kritikus fontosságú a kórházi infrastrukturális projekteknél.
2. Hatékony izoláció
Ugyanilyen fontos a HVAC gépterem hatékony elszigetelése a tiszta zóna környezetétől. Az olyan berendezések, mint a ventilátorok vagy motorok, rezgést, zajt keltenek, és a levegőben szálló részecskéket is szállíthatnak, ha nincsenek megfelelően lezárva vagy pufferelve. Alapvető fontosságú biztosítani, hogy a gépterem ne veszélyeztesse a kórházi tisztaszoba tisztaságát vagy kényelmét. A tipikus elszigetelési stratégiák a következők:
➤Szerkezeti elválasztások: például süllyedési hézagok, duplafalú válaszfalak vagy a HVAC-helyiség és a tisztaszoba között kijelölt pufferzónák.
➤Decentralizált/szétszórt elrendezések: kisebb légkezelő egységek elhelyezése tetőkön, a mennyezet felett vagy a padló alatt a rezgés és a zajátvitel csökkentése érdekében.
➤Független HVAC épület: bizonyos esetekben a gépház egy különálló épületben található a fő tisztatéri létesítményen kívül; ez megkönnyítheti a szervizeléshez való hozzáférést és az elkülönítést, bár a vízszigetelést, a rezgéscsillapítást és a hangszigetelést gondosan kell megoldani.
3. Zónázás és réteges elrendezés
A kórházi tisztaszobák ajánlott elrendezése a „központi hűtő-/fűtőforrás + decentralizált terminál légkezelő egységek” egy olyan nagy, központi gépház helyett, amely minden zónát kiszolgál. Ez az elrendezés javítja a rendszer rugalmasságát, lehetővé teszi a helyi vezérlést, csökkenti a teljes létesítmény leállásának kockázatát, és fokozza az energiahatékonyságot. Például az USA-ban a konténeres szállítást alkalmazó moduláris tisztaszoba-projekt bemutatja, hogyan gyorsíthatják fel a moduláris berendezések és elrendezések a telepítést, miközben összhangban vannak a HVAC övezeti követelményeivel.
4. Különleges területi szempontok
-Alapvető tiszta zónák (pl. műtők, intenzív osztály):
Ezekben a kritikus kórházi tisztaszobákban ideális esetben a HVAC berendezéshelyiséget vagy egy műszaki közbenső rétegben (a mennyezet felett), vagy egy szomszédos, pufferhelyiséggel elválasztott segédzónában kell elhelyezni. Ha egy műszaki közbenső réteg nem megvalósítható, a berendezéshelyiség ugyanazon emelet két ellentétes végén is elhelyezhető, egy segédtérrel (iroda, raktár) pedig pufferként/átmenetként szolgálhat.
-Általános területek (osztályok, járóbeteg-ellátási területek):
Nagyobb, kevésbé kritikus zónák esetén a gépterem elhelyezkedhet az alagsorban (a padló alatti szétszórt egységek) vagy a tetőn (tetőtéri szétszórt egységek). Ezek a helyek segítenek minimalizálni a rezgés és a zaj hatását a betegek és a személyzet tereire, miközben továbbra is nagy mennyiségű beteget szolgálnak ki.
5. Műszaki és biztonsági részletek
Függetlenül attól, hogy hol található a gépterem, bizonyos műszaki biztonsági intézkedések kötelezőek:
➤Vízszigetelés és vízelvezetés, különösen a tetőtéri vagy felső emeleti HVAC-helyiségek esetében, a tisztatér működését veszélyeztető vízbehatolás megakadályozása érdekében.
➤Rezgésszigetelő alapok, például beton tehetetlenségi blokkok rezgéscsillapító tartókkal kombinálva ventilátorok, szivattyúk, hűtők stb. alatt.
➤Akusztikai kezelés: hangszigetelt ajtók, hangelnyelő panelek, leválasztott keretezés a zaj érzékeny kórházi tisztatéri zónákba történő terjedésének korlátozására.
➤Légtömörség és porvédelem: a légcsatornákat, az átvezetéseket és a hozzáférési paneleket tömíteni kell a por bejutásának elkerülése érdekében; a kialakításnak minimalizálnia kell a lehetséges szennyeződési útvonalakat.
Következtetés
A tisztatéri légkondicionáló berendezésraktár megfelelő helyének kiválasztásához kiegyensúlyozottan kell mérlegelni a projekt igényeit, az épület elrendezését és a funkcionális követelményeket. A végső cél egy hatékony, energiatakarékos és alacsony zajszintű HVAC rendszer létrehozása, amely garantálja a stabil és megfelelő tisztatéri környezetet.
Közzététel ideje: 2025. november 10.