A tisztatérben két fő szennyeződési forrás van: a részecskék és a mikroorganizmusok, amelyeket emberi és környezeti tényezők, vagy a folyamat során végzett kapcsolódó tevékenységek okozhatnak. A legjobb erőfeszítések ellenére a szennyeződés továbbra is bejut a tisztatérbe. A specifikus gyakori szennyeződéshordozók közé tartoznak az emberi testek (sejtek, haj), a környezeti tényezők, mint például a por, a füst, a köd vagy a berendezések (laboratóriumi berendezések, tisztítóberendezések), valamint a nem megfelelő törlési technikák és tisztítási módszerek.
A szennyeződés leggyakoribb hordozói az emberek. Még a legszigorúbb ruházat és a legszigorúbb üzemeltetési eljárások mellett is a nem megfelelően képzett kezelők jelentik a legnagyobb fertőzési veszélyt a tisztatérben. Azok az alkalmazottak, akik nem tartják be a tisztatéri irányelveket, magas kockázati tényezőt jelentenek. Amíg egyetlen alkalmazott hibázik vagy elfelejt egy lépést, az a teljes tisztatér szennyeződéséhez vezet. A vállalat csak folyamatos ellenőrzéssel és a képzések folyamatos frissítésével, nulla szennyeződési arány mellett biztosíthatja a tisztatér tisztaságát.
A szennyeződés további fő forrásai a szerszámok és berendezések. Ha egy kocsit vagy gépet csak durván törölnek le a tisztatérbe való belépés előtt, az mikroorganizmusokat hozhat be. A dolgozók gyakran nincsenek tudatában annak, hogy a kerekes berendezések a szennyezett felületeken gurulnak, amikor betolják őket a tisztatérbe. A felületeket (beleértve a padlót, falakat, berendezéseket stb.) rutinszerűen tesztelik az életképes baktériumszám szempontjából speciálisan tervezett kontaktlemezek segítségével, amelyek növekedési táptalajokat, például Trypticase szójaagart (TSA) és Sabouraud dextrózagart (SDA) tartalmaznak. A TSA egy baktériumok számára tervezett növekedési táptalaj, az SDA pedig egy penészgombák és élesztőgombák számára tervezett növekedési táptalaj. A TSA-t és az SDA-t jellemzően különböző hőmérsékleten inkubálják, a TSA-t 30-35˚C hőmérsékletnek teszik ki, ami a legtöbb baktérium számára az optimális növekedési hőmérséklet. A 20-25˚C tartomány az optimális a legtöbb penész- és élesztőfaj számára.
A légáramlás egykor gyakori szennyeződési ok volt, de a mai tisztatéri HVAC-rendszerek gyakorlatilag kiküszöbölték a levegőszennyezést. A tisztatér levegőjét rendszeresen (pl. naponta, hetente, negyedévente) szabályozzák és figyelik a részecskeszám, az élőlényszám, a hőmérséklet és a páratartalom tekintetében. A HEPA szűrőket a levegőben lévő részecskeszám szabályozására használják, és képesek akár 0,2 µm-es részecskéket is kiszűrni. Ezeket a szűrőket általában folyamatosan működtetik kalibrált áramlási sebességgel, hogy fenntartsák a helyiség levegőminőségét. A páratartalmat általában alacsony szinten tartják, hogy megakadályozzák a párás környezetet kedvelő mikroorganizmusok, például baktériumok és penész elszaporodását.
Valójában a tisztatérben a legmagasabb szintű és leggyakoribb szennyeződési forrás a kezelő.
A szennyeződés forrásai és bejutási útvonalai nem térnek el jelentősen az iparágak között, de az tolerálható és tolerálhatatlan szennyeződési szintek tekintetében vannak különbségek az iparágak között. Például a lenyelhető tabletták gyártóinak nem kell ugyanolyan tisztasági szintet fenntartaniuk, mint az emberi szervezetbe közvetlenül beadott injekciós szerek gyártóinak.
A gyógyszergyártók alacsonyabb toleranciát tanúsítanak a mikrobiális szennyeződéssel szemben, mint a high-tech elektronikai gyártók. A mikroszkopikus termékeket előállító félvezetőgyártók nem fogadhatnak el semmilyen részecskeszennyeződést a termék működőképességének biztosítása érdekében. Ezért ezeket a vállalatokat csak az emberi szervezetbe beültetendő termék sterilitása, valamint a chip vagy mobiltelefon működőképessége érdekli. Viszonylag kevésbé aggódnak a penész, gomba vagy más mikrobiális szennyeződési formák miatt a tisztatérben. Másrészt a gyógyszeripari vállalatokat minden élő és élettelen szennyeződési forrás aggasztja.
A gyógyszeripart az FDA szabályozza, és szigorúan be kell tartania a helyes gyártási gyakorlat (GMP) előírásait, mivel a gyógyszeriparban a szennyeződés következményei nagyon károsak. A gyógyszergyártóknak nemcsak azt kell biztosítaniuk, hogy termékeik baktériummentesek, hanem mindent dokumentálniuk és nyomon követniük is kell. Egy high-tech berendezéseket gyártó cég szállíthat egy laptopot vagy TV-t, amennyiben az átmegy a belső ellenőrzésen. De a gyógyszeriparban ez nem ilyen egyszerű, ezért kulcsfontosságú, hogy egy vállalat rendelkezzen, használjon és dokumentáljon tisztatéri működési eljárásokat. Költségügyi megfontolások miatt sok vállalat külső professzionális takarítószolgálatokat bíz meg a takarítási szolgáltatások elvégzésével.
Egy átfogó tisztatéri környezeti vizsgálati programnak tartalmaznia kell a látható és láthatatlan levegőben lévő részecskéket. Bár nincs előírás arra vonatkozóan, hogy ezekben az ellenőrzött környezetekben minden szennyező anyagot mikroorganizmusokkal azonosítsanak, a környezeti ellenőrzési programnak tartalmaznia kell a mintavételek megfelelő szintű bakteriális azonosítását. Jelenleg számos bakteriális azonosítási módszer áll rendelkezésre.
A baktériumok azonosításának első lépése, különösen a tisztatéri izolálás esetében, a Gram-festési módszer, mivel ez értelmezhető nyomokat adhat a mikrobiális szennyeződés forrására. Ha a mikrobiális izolálás és azonosítás Gram-pozitív coccusokat mutat, a szennyeződés emberből származhat. Ha a mikrobiális izolálás és azonosítás Gram-pozitív pálcákat mutat, a szennyeződés porból vagy fertőtlenítőszer-rezisztens törzsekből származhat. Ha a mikrobiális izolálás és azonosítás Gram-negatív pálcákat mutat, a szennyeződés forrása vízből vagy bármilyen nedves felületből származhatott.
A gyógyszerészeti tisztatérben a mikrobiális azonosítás rendkívül fontos, mivel a minőségbiztosítás számos aspektusához kapcsolódik, mint például a gyártási környezetben végzett biológiai vizsgálatok; a végtermékek baktérium-azonosítási vizsgálata; a steril termékekben és vízben lévő meg nem nevezett organizmusok; a biotechnológiai iparban a fermentációs tárolási technológia minőségellenőrzése; és a validálás során végzett mikrobiális tesztelés. Az FDA módszere, amely megerősíti, hogy a baktériumok képesek túlélni egy adott környezetben, egyre elterjedtebbé válik. Amikor a mikrobiális szennyeződés szintje meghaladja a meghatározott szintet, vagy a sterilitási vizsgálati eredmények szennyeződésre utalnak, ellenőrizni kell a tisztító- és fertőtlenítőszerek hatékonyságát, és ki kell zárni a szennyeződési források azonosítását.
A tisztatéri környezeti felületek monitorozására két módszer létezik:
1. Érintkezőlemezek
Ezek a speciális tenyésztőcsészék steril táptalajt tartalmaznak, amelyet úgy készítenek elő, hogy magasabb legyen, mint a csésze széle. A kontaktlemez fedele lefedi a mintavételi felületet, és a felületen látható mikroorganizmusok az agar felületéhez tapadnak és inkubálódnak. Ez a technika képes megmutatni a felületen látható mikroorganizmusok számát.
2. Tamponos módszer
Ez steril, és megfelelő steril folyadékban tárolják. A tampont a tesztfelületre helyezik, és a mikroorganizmust a tampon közegben történő kinyerésével azonosítják. A tamponokat gyakran használják egyenetlen felületeken vagy olyan területeken, ahol nehéz mintát venni kontaktlemezzel. A tamponos mintavétel inkább kvalitatív teszt.
Közzététel ideje: 2024. október 21.