A tiszta helyiségnek meg kell felelnie a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványainak ahhoz, hogy minősíthető legyen. Az 1947-ben alapított ISO-t azzal a céllal hozták létre, hogy nemzetközi szabványokat hajtson végre a tudományos kutatás és az üzleti gyakorlat érzékeny szempontjaira vonatkozóan, mint például a vegyi anyagokkal, illékony anyagokkal és érzékeny műszerekkel végzett munka. Bár a szervezetet önkéntes alapon hozták létre, a felállított szabványok olyan alapelveket határoztak meg, amelyeket a szervezetek világszerte tiszteletben tartanak. Ma az ISO több mint 20 000 szabványt tartalmaz a vállalatok számára, amelyeket útmutatóként használhatnak.
Az első tisztaszobát Willis Whitfield fejlesztette ki és tervezte 1960-ban. A tisztatér kialakítása és célja, hogy megvédje folyamatait és tartalmát minden külső környezeti tényezőtől. A helyiséget használó emberek és az abban bevizsgált vagy épített tárgyak akadályozhatják a tiszta helyiséget abban, hogy megfeleljen a tisztasági előírásainak. Ezeknek a problémás elemeknek a lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése érdekében speciális ellenőrzésekre van szükség.
A tisztatéri osztályozás a tisztaság szintjét méri a levegő köbtérfogatára jutó részecskék méretének és mennyiségének kiszámításával. Az egységek ISO 1-től kezdődnek és ISO 9-ig mennek, ahol az ISO 1 a legmagasabb szintű tisztaság, míg az ISO 9 a legszennyezettebb. A legtöbb tiszta szoba az ISO 7 vagy 8 tartományba esik.
Részecskeszabványok Szabványügyi Nemzetközi Szervezete
Osztály | Maximális Részecske/m3 | FED STD 209E Egyenértékű | |||||
>=0,1 µm | >=0,2 µm | >=0,3 µm | >=0,5 µm | >=1 µm | >=5 µm | ||
ISO 1 | 10 | 2 | |||||
ISO 2 | 100 | 24 | 10 | 4 | |||
ISO 3 | 1000 | 237 | 102 | 35 | 8 | 1. osztály | |
ISO 4 | 10 000 | 2,370 | 1,020 | 352 | 83 | 10. osztály | |
ISO 5 | 100 000 | 23 700 | 10 200 | 3,520 | 832 | 29 | 100. osztály |
ISO 6 | 1 000 000 | 237 000 | 102 000 | 35 200 | 8,320 | 293 | 1000 osztály |
ISO 7 | 352 000 | 83 200 | 2,930 | 10.000 osztály | |||
ISO 8 | 3 520 000 | 832 000 | 29 300 | 100.000 osztály | |||
ISO 9 | 35 200 000 | 8 320 000 | 293 000 | Szoba levegője |
Szövetségi szabványok 209 E – Tisztatéri szabványok osztályozása
Maximális Részecske/m3 | |||||
Osztály | >=0,5 µm | >=1 µm | >=5 µm | >=10 µm | >=25 µm |
1. osztály | 3000 | 0 | 0 | 0 | |
2. osztály | 300 000 | 2000 | 30 | ||
3. osztály | 1 000 000 | 20 000 | 4000 | 300 | |
4. osztály | 20 000 | 40 000 | 4000 |
Hogyan tartsunk tiszta szoba besorolást
Mivel a tisztaszoba célja a kényes és törékeny alkatrészek tanulmányozása vagy munkavégzése, nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy egy szennyezett tárgyat ilyen környezetbe helyezzenek. Azonban mindig van kockázat, és lépéseket kell tenni annak ellenőrzésére.
Két változó ronthatja a tisztaszoba besorolását. Az első változó a helyiséget használók száma. A második a bevitt tárgyak vagy anyagok. A tiszta szoba személyzetének elkötelezettségétől függetlenül előfordulhatnak hibák. Amikor sietnek, az emberek elfelejthetik betartani az összes protokollt, nem megfelelő ruházatot viselnek, vagy elhanyagolják a személyes gondoskodás más aspektusait.
E felügyelet ellenőrzése érdekében a vállalatoknak meg kell felelniük a tiszta helyiségben dolgozóknak milyen ruházatot kell viselniük, amelyet a tisztatérben szükséges folyamatok befolyásolnak. A normál tisztaszoba-öltözet magában foglalja a lábtakarót, sapkát vagy hajhálót, szemüveget, kesztyűt és köpenyt. A legszigorúbb szabványok olyan teljes testet fedő öltönyök viselését írják elő, amelyek önálló levegőellátással rendelkeznek, amely megakadályozza, hogy viselője leheletével szennyezze a tiszta helyiséget.
A tisztatéri besorolás fenntartásának problémái
A tisztatér-besorolással kapcsolatos legjelentősebb probléma a tisztatéri levegő keringtető rendszerének minősége. Annak ellenére, hogy egy tiszta helyiség már kapott besorolást, ez a besorolás könnyen megváltozhat vagy teljesen elveszhet, ha rossz a légszűrő rendszere. A rendszer nagyban függ a szükséges szűrők számától és a légáramlás hatékonyságától.
Az egyik fő tényező, amelyet figyelembe kell venni, a költség, amely a tiszta helyiség fenntartásának legjelentősebb része. Egy adott szabványnak megfelelő tisztatér kialakítása során a gyártóknak figyelembe kell venniük néhány dolgot. Az első tétel a helyiség levegőminőségének megőrzéséhez szükséges szűrők száma. A második szempont, amelyet figyelembe kell venni, a légkondicionáló rendszer, amely biztosítja, hogy a tiszta helyiség hőmérséklete stabil maradjon. Végül a harmadik elem a szoba kialakítása. A vállalatok túl sok esetben olyan tiszta helyiséget kérnek, amely nagyobb vagy kisebb, mint amit igényelnek. Ezért a tisztatér kialakítását alaposan meg kell elemezni, hogy az pontosan megfeleljen a tervezett alkalmazás követelményeinek.
Mely iparágak követelik meg a legszigorúbb tisztatéri besorolást?
A technológia fejlődésével a műszaki eszközök gyártásával kapcsolatos döntő tényezők vannak. Az egyik fő probléma a kisméretű elemek szabályozása, amelyek megzavarhatják egy érzékeny eszköz működését.
A szennyeződésmentes környezet legnyilvánvalóbb igénye a gyógyszeripar, ahol a gőzök vagy a légszennyező anyagok megrongálhatják a gyógyszergyártást. Azoknak az iparágaknak, amelyek bonyolult miniatűr áramköröket gyártanak precíz műszerekhez, biztosítani kell, hogy a gyártás és az összeszerelés védett legyen. Ez csak kettő a tiszta helyiségeket használó iparágak közül. Mások a repülés, az optika és a nanotechnológia. A műszaki eszközök minden korábbinál kisebbek és érzékenyebbek lettek, ezért a tiszta helyiségek továbbra is kritikus elemei lesznek a hatékony gyártásnak és gyártásnak.
Feladás időpontja: 2023. március 29