Egy tisztaszobának meg kell felelnie a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványainak ahhoz, hogy osztályba sorolható legyen. Az 1947-ben alapított ISO-t azzal a céllal hozták létre, hogy nemzetközi szabványokat vezessen be a tudományos kutatás és az üzleti gyakorlat érzékeny aspektusaira, például a vegyszerekkel, illékony anyagokkal és érzékeny eszközökkel való munkavégzésre. Bár a szervezetet önkéntes alapon hozták létre, a létrehozott szabványok olyan alapelveket határoztak meg, amelyeket a szervezetek világszerte tiszteletben tartanak. Ma az ISO több mint 20 000 szabványt tartalmaz, amelyeket a vállalatok útmutatóként használhatnak.
Az első tisztaszobát Willis Whitfield fejlesztette ki és tervezte 1960-ban. A tisztaszoba kialakítása és célja, hogy megvédje a benne zajló folyamatokat és tartalmat minden külső környezeti tényezőtől. A helyiséget használó emberek, valamint a benne tesztelt vagy gyártott tárgyak akadályozhatják, hogy a tisztaszoba megfeleljen a tisztasági előírásoknak. Speciális ellenőrzésekre van szükség ezen problémás elemek lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése érdekében.
A tisztaszoba besorolása a tisztasági szintet méri a levegő köbméterére jutó részecskék méretének és mennyiségének kiszámításával. Az egységek ISO 1-től ISO 9-ig terjednek, ahol az ISO 1 a legmagasabb, míg az ISO 9 a legszennyezettebb tisztasági szint. A legtöbb tisztaszoba az ISO 7 vagy 8 tartományba esik.
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet részecskeszabványok
| Osztály | Maximális részecsketartalom/m3 | FED STD 209E Egyenértékű | |||||
| >=0,1 µm | >=0,2 µm | >=0,3 µm | >=0,5 µm | >=1 µm | >=5 µm | ||
| ISO 1 | 10 | 2 | |||||
| ISO 2 | 100 | 24 | 10 | 4 | |||
| ISO 3 | 1000 | 237 | 102 | 35 | 8 | 1. osztály | |
| ISO 4 | 10 000 | 2370 | 1020 | 352 | 83 | 10. osztály | |
| ISO 5 | 100 000 | 23 700 | 10 200 | 3520 | 832 | 29 | 100. osztály |
| ISO 6 | 1 000 000 | 237 000 | 102 000 | 35 200 | 8320 | 293 | 1000. osztály |
| ISO 7 | 352 000 | 83 200 | 2930 | 10 000-es osztály | |||
| ISO 8 | 3 520 000 | 832 000 | 29 300 | 100 000-es osztály | |||
| ISO 9 | 35 200 000 | 8 320 000 | 293 000 | Szoba levegője | |||
209 E szövetségi szabványok – Tisztaszobai szabványok osztályozása
| Maximális részecsketartalom/m3 | |||||
| Osztály | >=0,5 µm | >=1 µm | >=5 µm | >=10 µm | >=25 µm |
| 1. osztály | 3000 | 0 | 0 | 0 | |
| 2. osztály | 300 000 | 2000 | 30 | ||
| 3. osztály | 1 000 000 | 20 000 | 4000 | 300 | |
| 4. osztály | 20 000 | 40 000 | 4000 | ||
Hogyan tartsuk be a tisztaszoba osztályozását
Mivel a tisztaszoba célja a kényes és törékeny alkatrészek tanulmányozása vagy rajtuk végzett munka, nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy egy szennyezett tárgy ilyen környezetbe kerüljön. A kockázat azonban mindig fennáll, és lépéseket kell tenni annak szabályozására.
Két változó van, ami ronthatja egy tisztaszoba besorolását. Az első változó az, hogy kik használják a helyiséget. A második pedig az, hogy milyen tárgyakat vagy anyagokat hoznak be. A tisztaszoba személyzetének elkötelezettségétől függetlenül a hibák elkerülhetetlenek. Sietségben az emberek elfelejthetik betartani az összes protokollt, nem megfelelő ruházatot viselhetnek, vagy elhanyagolhatják a személyes ápolás valamilyen más aspektusát.
Ezen hibák kontrollálása érdekében a vállalatok előírásokat határoztak meg a tisztaszobai személyzet viseletére vonatkozóan, amelyet a tisztaszobában előírt folyamatok befolyásolnak. A normál tisztaszobai öltözet lábvédőt, sapkát vagy hajhálót, védőszemüveget, kesztyűt és köpenyt foglal magában. A legszigorúbb szabványok előírják a teljes testet fedő, önálló levegőellátással rendelkező ruházat viselését, amely megakadályozza, hogy a viselő a leheletével beszennyezze a tisztateret.
A tisztaszoba-besorolás fenntartásának problémái
A tisztaszoba levegőkeringető rendszerének minősége a legjelentősebb probléma a tisztaszoba besorolásának fenntartásával kapcsolatban. Annak ellenére, hogy egy tisztaszoba már kapott besorolást, ez a besorolás könnyen megváltozhat vagy teljesen elveszhet, ha rossz a légszűrő rendszere. A rendszer nagymértékben függ a szükséges szűrők számától és a légáramlásuk hatékonyságától.
Az egyik fő figyelembe veendő tényező a költség, amely a tisztaszoba fenntartásának legfontosabb része. Egy adott szabványnak megfelelő tisztaszoba építésének tervezésekor a gyártóknak néhány dolgot figyelembe kell venniük. Az első tétel a helyiség levegőminőségének megőrzéséhez szükséges szűrők száma. A második figyelembe veendő tétel a légkondicionáló rendszer, amely biztosítja, hogy a tisztaszoba hőmérséklete stabil maradjon. Végül a harmadik tétel a szoba kialakítása. Túl sok esetben a vállalatok olyan tisztaszobát kérnek, amely nagyobb vagy kisebb, mint amennyire szükségük van. Ezért a tisztaszoba kialakítását gondosan elemezni kell, hogy az pontosan megfeleljen a tervezett alkalmazás követelményeinek.
Mely iparágakban van szükség a legszigorúbb tisztatéri besorolásokra?
A technológia fejlődésével egyre több kulcsfontosságú tényező kapcsolódik a műszaki eszközök gyártásához. Az egyik fő probléma az apró elemek szabályozása, amelyek megzavarhatják egy érzékeny eszköz működését.
A szennyeződésmentes környezet iránti legnyilvánvalóbb igény a gyógyszeriparban jelentkezik, ahol a gőzök vagy a légszennyező anyagok tönkretehetik a gyógyszerek gyártását. Azoknak az iparágaknak, amelyek bonyolult miniatűr áramköröket gyártanak precíz műszerekhez, biztosítaniuk kell a gyártás és az összeszerelés védelmét. Ez csak kettő a sok olyan iparág közül, amelyek tiszta helyiségeket használnak. Továbbiak a repülőgépipar, az optika és a nanotechnológia. A műszaki eszközök kisebbek és érzékenyebbek lettek, mint valaha, ezért a tiszta helyiségek továbbra is kritikus fontosságúak lesznek a hatékony gyártásban és termelésben.
Közzététel ideje: 2023. márc. 29.